1. rész/fejezet/szakasz/bekezdés/epizód
- Mindenre felkészült, miszter L... professzor? - kérdezte a segéd, miközben már az utolsó éteréder kapszulatöltetet is elhelyezte az időgépben.
- Már majdnem, barátom, már majdnem! - tartotta fel a mutatóujját a professzor, s közben programozta a testben a vezérlőfalat, és a 3d nyomtatót. - A 3d nyomtatóra letöltötted a múlthéten a Központi Szelekció rendszeréből a széles sávú internet segítségével a legújabb frissítéseket? - vonta fel a professzor szemeit, miközben levette a hd 3d-s szemüvegét, ami kellett a fénypanel látásához. Üvegpanel ma már tartalmazz fénysávokat a fényérintő képernyőre, de ezek még nagyon érzékenyek, nem bírnak ki egy időutazást, ezért fénypaneleken dolgozott a professzor, amelyeket még egyelőre csak 3d-s szemüveggel lehetett látni.
- Igen, barátom, szombaton töltöttem le a 3d kompatibilis szoftver 39,188,12-es verziószámát, amely 20.. március 27-dikei szombati nap kiadványa, a legújabb prototípus már az usb 5,5-ös szabványt, valamint a 9,8-as sávszélességű csatlakozót is felismeri! - bólintott kedélyesen a segéd, miközben belépett a kapszulatestbe. - Hoztam egy kis szendvicset.
- Á, köszönöm barátom, köszönöm! - itt levette a szemüvegét L..., s felállt. Őszülő haja, amely egykor barna volt, már csak fakó színeiben tükrözi egykori mivoltját.
- Nem megyünk ki sétálni? - kérdezte a segéd, s a műanyagtálcát odanyújtotta L...nak, aki el is vett egy szendvicset a tálról, majd beleharapott.
- Ümm, a legújabb párizsi szelet! Már csaknem olyan jó, mint a bécsi! Nem igaz, La...? - kérdezte segédjét egy falat közben, miközben kilépett az alig 20 négyzetméter nagyságú kapszulából.
- Ahogy mondja! - harapott bele La... a szendvicsbe. - Hova is megy pontosan? - kérdezte La....
- Időszámításunk előtt 7228-ba, március 31.-ére. Ma van április 2, és péntek. Nagyon kevés az eltérés, az idősáv lehetővé teszi! - mondta egy újabb falat közben L....
- Ha csak a világkormány őrei nem érzékelik a szokatlan elektron negatívitását a rezidenciáról. - jegyezte meg La....
- Áh... - legyintett L.... - Azok nem éreznek semmit, mióta a kapszulaformációra 20..-ban a BBB nevű titkos kalózoldal kinyomott egy 7,7 típusú hardver és anyaggyorsítási parancssort, azóta láthatatlan a drónok számára ez. Hál istennek a BBB kalózoldal csak két hetente szerda este 20-22-ig elérhető, így elég nehéz beazonosítani, és elkapni őket. Sok érdekes parancssor, és kompatibilitás letölthető onnan, akár mikrohullámon is, mint szoktam, nem feltétlenül széles sávon: Ráadásul az a jó a BBB kalózoldalban, hogy minden második hétben más országba helyezik be a 222 terrabájtos BBB pendrive egyik példányát, legutóbb például a Dél Amerikai Államok egykori Kolumbia államában helyezték be, és most a 171-es számút, amire tudtam is a kódot, ezért letöltöttem egy rendszer frissítési secilizálót!
- Szavamra, L..., maga mindig lenyűgözz s tudásával! - bólintott La....
- Nekem mondod? - nézett fel az égre L..., ahol egy apró pont szállt el az égen. - Szerencse, hogy le van takarva egy kupolával a kapszula. A te dolgod, hogy bárki, aki keress engem a 3 napos távollétemben, akadályozd meg, hogy bejusson a rezidenciára. Mond azt, hogy súlyos influenzás vagyok, ami igaz is, már három hete az voltam, és még nem fogytak el a tablettáim.
- És akkor... ő... miért is megy a professzor i.e. 7228-ba? - vonta fel a szemöldökét La..., s elvette az utolsó szendvicset is a tálról.
- Azért, mert legutóbb az USA béli ismerősöm ott felejtette a gyémánttárcsázót, és ha megtalálja valamilyen ősember... akkor annyi a történelemnek! - jelentette ki L....
- Umm... az nem volna valami jó! - jegyezte meg La....
- Nem ám bizony, na ide figyelj! - itt átkarolta a középkorú professzor a segédjét. - Legközelebb elviszlek...
"Eközben az időgép kapszulában"
Belépett az alig három éves Danika az időgépbe, s körülnézett. Nem látott mást, csak vibráló led lámpákat. Gyorsan berohant a kapszula belsejébe, s felmászott a kristályasztalra, ahol térdelve haladva összegyűrte lábai alatt a papírokat, majd leesett a másik oldalon. - Áu! - jegyezte meg máris.
Ezzel felállt, s odarohant a bélelt kenderszövetű forgószékhez, s beleült. - Á, háhá-háhá! - mondta máris, s hadonászott kezeivel. Egyet kettőt a vezérlőpultra is csapott. A számsorok elmozdultak.
Ekkor Danika a vezérlőpult érintőgombjaira támaszkodva felállt, s simogatni kezdte a gombokat. A számok folyamatosan változtak. - Áhá! Háhá-Áe! - mondta máris Dani, s elkezdte csapkodni a vezérlőpultot. A számsor előbb időszámítás előtt tizenegy milliót mutatott, aztán i.e. 3300-at, aztán időszámításunk után 1910-et, majd 2882-t, és végül megállt 1682 április 25-én. A hely is sokat változott. Eredetileg a Góbi sivatag Ázsiai Egyesült Államának az egykori Kazah sivatag helyére indult volna. Aztán átállt a Panama csatornára, Európa közepébe, majd Ausztráliába, Antarktiszra, Észak Amerikára, és végül Japánnal végződött. Itt meg is állt a térkép, mert Dani elment a vezérlőpulttól, s körbefutotta a kristályasztalt, majd kirohant a kapszulából.
"A rezidencia belső kertjének másik végében"
- Akkor minden világos, fiam? - kérdezte L....
- Minden, mester, még az is, hogy a két nap múlva érkező F... professzor urat hogyan fogadjam! - jegyezte meg La....
- Ő semmit nem tudhat az időutazásról, ő az amolyan materiális tudomány híve, neki erről semmiképp ne beszélj. Kedvenc témája a részecskefizika, a kvantumfizika, és az étertechnológia, erről veled is sokat beszélgettem, szóval nem lesz probléma a beszédtéma. - mosolyodott el L....
- Nem ám, mester! - kulcsolta össze tarkójánál kezeit La....
- Danit meg rád bízom! - bólintott L..., majd fellépett a teraszra s töltött magának egy kis narancslét, majd inni kezdett. - Ummm... milyen finom!
- Elég enni és inni valót visz magával, L... professzor? - kérdezte La....
- Eleget! - tette le az üres poharat L.... - Ez nagyon finom volt. Jól esett. De igen, eleget, pont annyit, amennyi kell a 3 napra. Mivel javarészt csak kutatni, és keresni fogok, nem hinném, hogy zabálnék, vagy vedelnék, mivel ezt már megtettem tegnap. Degeszre tömtem magam, és ha megjövök, akkor úgyszintén ezt teszem, készítsd el három nap múlva estére a három fogásos vacsorát.
- A kedvenc desszertjével a krémmártásos csokoládépiskótájával! - jegyezte meg mosolyogva La....
- Pontosan! Látom, már ismersz! Addig az éles kamra tele, a kártyámon van fél millió négyszázötvennyolc ezer pont, és van itt az asztalomon öt köteg régi bankjegy, ha valami történne. De remélem, erre nem kerül sor. - simogatta meg őszülő, nyakába boruló haját a professzor.
- Biztos nem visz tartalék generátort, akkumulátort, élelmiszert, belső p...et, amíg távol lesz? - vonta fel szemöldökét La.... - Bármi történhet. Ha az időgép meghibásodik...
- De nem fog. Minden év elején teszek 5 nap előre, 5 nap vissza próbautazást, és eddig sosem volt probléma. Most sem lesz! - veregette meg La... vállát L.... - De azért köszönöm, hogy aggódsz miattam!
Ezzel L... elindult visszafelé, a kupola alá. - Ad át üdvözletem Miszisz Galagonya nénjének! - intett jobb kezével.
- Így is teszem, professzor uram! - kiabált utána La....
Ezzel L... gyors léptekben haladt a kapszulája felé. Útközben elhaladt a szökdécselő Dani mellett, aki szokatlanul vidám volt. L... megsimogatta a fejét, majd besietett a kupola alá, s belépett a kapszulába. - Minden tökéletes. Az idősík megnyílik perceken belül.
Ezzel odalépett a kenderszövettel bélelt forgó székébe, s beleült, majd becsatolta az övét, s megnyomta az átalakítót. A lézerfény leolvasta róla szövet és bőrruházatot, s ráírta a testre simuló kenderruházatot. A forgószék átalakult alumínium tartószékké, s bekötözte magát L... Majd felvette a sisakot, s tovább vezérelte a fénypadot az indító síkra. A kapu bezáródott. A kapszula összepréselődött, s elkezdett növekedni a hőmérséklete. A generátor bekapcsolt, és a kapszula belső testében a tetraéder lemezek elkezdtek forogni. Poláris sávok haladtak végig a kapszula körül, és elkezdett saját tengelye körül forogni. Végül betárcsázta az indítósíkot, s várt a pillanatra. Az indítósík 10 másodperc múlva megnyitja a téridő kaput.
L... felvette a fényvisszaverő plazmikus sugárvédő szondasisakját, becsatolta a fényvisszaverő szemüvegjét, bekapcsolta a mágneses homlokpántját, a mágneses övpántját, és megnézte a karjára tekert illesztékvezérlőt, majd várt a pillanatra.
- A téridőkapu megnyílik öt másodperc múlva. Generálás folyamatban. Vezérlőpult rendben. Polár hullámok rendben. Ionizálás rendben. Elektromágnesesség rendben. Anyagkiszorítás rendben. Anyaglevédés rendben. Generálás kész, hajtómű beindult, két perc áll a rendelkezésre a kapu bezáródásáig.
- Időgép, irány a megadott koordináta. - jelentette ki L....
- Megadott koordináta betáplálva. Az idősáv megváltoztatása folyamatban. - ekkor erős préselő, s polárisan zavaró frekvenciák jöttek létre, s kiszorult a téridőből a kapszula, majd némi zökkenés után visszarázkódott, s megállapodott.
- Az időgép kapszula megérkezett a kijelölt helyre! - jelentette ki a kapszula ZZ rendszere.
További jókat
kekplatanfa
