Üdv és Sziasztok!
Az első két azonosulás a Földön elérhető legnagyobb tudatosság volt. A mindenkivel azonosulás (szellemi látás) és a mindennel azonosulás (lótusz). A harmadikról kevesen tudnak, de vannak bizonyos elfeledett civilizációk, és világok, ahol ezt a tudatosságot is elérték. Miután már minden emberi lénnyel azonosulni tudsz, és érzed mindennek a jelenlétét, tehát mindenhol ott vagy, és mindennel azonosulsz, ami az anyagi világban érintkezésbe kerülhet veled, akkor következhet a legnagyobb lépés, a végkifejlet, amit nagyon kevesen érnek el, mert sokan a Földön sőt, úgy általában az anyagi világban a hetedik csakrát tekintik a legmagasabb, színtiszta tudatosságnak.
De a tiszta tudatosság korántsem a végkifejlet, és vannak magasabb tudatosságok, mint például a legnagyobb az úgynevezett Avatar Szintetis szint, az ötös szintű tudatosság, ami a legmagasabb tudatosság jelenlegi ismereteim szerint. Ezt megelőzően a rózsaszín-áttetsző lótusz után következik az Alma elsőként, majd a Monada másodikként, majd a Logos harmadikként, és végezetül a Sirius negyedik szintű tudatosságként. Az Avatar Szintetis szint az ötös szintű tudatosság, a legnagyobb elme, amit birtokolhat egy ember egy égitesten, és ezen a szinten az Istenné válás első lépése azonosulni Istennel.
Mindenki élő egyetemes entitás, mindenkiben ott lakozik az eredendő isteni igazság, és mindenki az élő isten isteni gyermeke. Mindenki elérheti az Isteni szinteket, de mielőtt még eléri, ha végig is járta az egyetemes tudatosságokat, meg kell felelni az Istennel való azonosulásnak. Mi ugyan itt még nem tartunk, elvégre sokan még a lótuszukat sem nyitották ki, nem hogy az egyetemesség öt tudatosságát nem járták végig. De ha tudatunkban van az információ, az Istenné válás legfontosabb pillére, az Istennel való azonosulás, akkor már nem lesz nehéz dolgunk.
Isten nem egy uralkodó lény, nem ül trónon, nem ígér paradicsomi állapotokat, és könyörületeket sem osztogat. Isten egy elme. Egy színtiszta egyetemes tudatosság, egy olyan mátrix, amely vezérli a létezést, és tökéletes összhangban van a Teremtéssel. Istennel azonosulni nem is olyan könnyű. Mert az Isteni szint megköveteli a tiszta személyiséget, sőt, annak is csupán az akaratbéli megnyilvánulását, minden más szemÉLYIséget mellőzni kell hozzá. Amikor az ember elindul az egyetemes tudatosság szintjein, mert kinyílt a lótusza, le kell vetkőznie a személyiségét, és egy fajta szellemi személyiséget, én úgy neveztem el, szemnappaliságot kell felvennie, ahol már nem mint egyén, hanem mint kollektív lény létezik, a nagy szellem entitásaként.
Az Isteni szint Teremtő szint. Itt nem csupán mindenhol jelen vagy, de elméd, a tökéletes ragyogó tudatosságod minden létezővel összhangban van, és bárhol bármiben bármikor meg tud nyilvánulni. Mikor elérte az ember az Avatar szintet, vagy annál magasabbat, az Isteni szinten már olyan fejlett tudatossággal kell rendelkeznie, ahol semmilyen emlék, vagy gondolat nem akadályozza a Teremtésben. Az emlékek ugyanis káros inkarnációs lenyomatok, amiktől meg kell szabadulni. A gondolatok pedig félrevezetett szellemi mozgolódások.
A ragyogó elme állapotban már az Isteni szint határát, a teremtés szintet súrolja az ember. De a Teremtés szintjén az Isteni lényegességgel már megértésbe került. Isten mindenhol jelen van. Ő az egyetemes igazság, az a Mátrix, vagy Teremtési folyamat, amely Létező tudatosságként mindent fenntart, és mozgat. A lélekszikra, a tudat és az érzés megtestesítője, a szellemi energia mozgatója, az élő tudatosság. Isten nem egy uralkodó lény, Isten egy tudatosság. Mindenhol jelen van, és mindig jelen van, valamint mindenben jelen van. Vannak titkos rendek, amelyek még számon is tartják Nagy Tanítóként, és visszaemlékeznek az időkre, mikor a Nagy szellem még köztünk járt.
Az Isteni elme mindent tud, nem lehet meghazudni, megtagadni, minden létező megalkotója. Mivel az Istenné válás elengedhetetlen része az Istennel való azonosulás, tudnunk kell, hogy Isten nem más, mint egy harmónikus, pozitív, felemelő, és ragyogó megtestesülés, egy olyan kifinomult, de érzékeny boldogság, ami minden létezőben ott él, és ragyog, amely minden lélek szikráját ragyogja, legyen az a legkisebb baktériumtól kezdve egészen a kék bálnáig. És Isten mindig velünk volt. Ha Istennel tudunk harmóniában lenni, akkor megértjük, hogy létezése csupán egy pillanatnyi tovaszáll, egy ragyogó pillanat, mely örökkévaló káprázatnak tűnik.
Minden jót
kekplatanfa
